A magyar rovásírás egy ősi magyar írásmód. A Wikipédián fellelhető szócikk szerint őse a föníciai ábécé, így rokonságban áll a héber írással és a latin ábécével. A magyar rovásírás 600 körül alakult ki, amikor a magyar törzsek a Fekete-tenger keleti partvidékére költöztek; itt minden bizonnyal nagy hatással volt rá a türk rovásírás, de néhány betű feltehetően a görög ábécéből ered.

Az átíró működéséről

A rovásírás jobbról balra olvasandó. Mivel a rovásírásban a duplabetűkre (cs, sz stb.) egy jel van, ügyeljünk rá, hogy ezeket szögletes zárójelbe ([]) tegyük. Az írásjelekre nincsenek külön jelek, ezért ezek egyszerűen megfordulnak. A magyar nyelvben megjelenő idegen szavak miatt néhol előforduló "q, w, x, y" betűket latin betűvel jelöljük, de helyesen a rovásírásban a hangzásuk szerint kell jelölni: q = k, w = v, x = ksz, y = i, í, j, ü, ű (az "y" hangértéke dönti el).

A program lehetővé teszi annak kiválasztását, hogy a betűk karakterenként vagy soronként kerüljenek generálásra. Mindkettő könnyen kijelölhető és beilleszthető egy Word dokumentumba, vagy rákattintva a jobb egér gombbal választható a "Kép mentése másként..." lehetőség. Jó próbálkozást kívánunk!

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s