Fordítás

Mit is nevezünk fordításnak?

A fordítás, translation, Übersetzung, traduction, perevod – vagyis átültetés, átvezetés – egyaránt azt jelenti, hogy az egyik nyelv szellemében formába öntött információtartalmat úgy fogalmazzuk meg, hogy az megfeleljen a másik nyelv szellemének. Azt és úgy fejezzük ki, amit és ahogy az eredeti mond.
Amikor a fordító kézbe vesz egy szöveget, az első dolga, hogy elolvassa elejétől a végéig és megismerkedjen az információtartalmával (a fordító szempontjából: megvannak-e azok az ismereteim és eszközeim, amelyekkel ezt vissza tudom adni).

A fordítás első munkafázisa a forrásszöveg megértése. Az első elolvasás már ezt szolgálta, de a megértéshez nélkülözhetetlen lépés a bekezdések, mondatok, szavak szintjén is a megértés.
Itt elengedhetetlen a tárgyismeret (egy műszaki beállítottságú fordító nehezen boldogul filológiai elemzéssel), de szükség van a képzeletre is. Könnyebb lefordítani egy ismeretlen szerkezet leírását, ha magunk elé tudjuk képzelni a forrásszöveg alapján. Ennek birtokában a szótárat is könnyebben használjuk, mert a „mellékjelentéssel” nem vezet félre bennünket, már sejtjük mit keressünk benne. Ezzel véget ért a fordítás passzív szakasza.

A fordítás második szakaszában a fordító ezt az információ tartalmat „ülteti”, „vezeti” át a célnyelvre. Sokunknak ez verbális tevékenység: szinte fennhangon rakosgatjuk a szavakat, mint a kirakós játékban, hogyan hangzik így vagy úgy. Rosszul teszi az a fordító, aki kihagyja ezt a szakaszt, s nekiesik a szövegnek, mint kiflinek a csücskénél.

A harmadik munkafázis a célnyelvi szöveg megformálása a célnyelv szabályainak megfelelően. Itt nem csak az alany és állítmány egyeztetéséről van szó, a célnyelv normáit a legtágabb értelemben kell értenünk. Az egyik nyelv kedveli a passzív szerkezeteket, a másik nem, az egyik elviseli a végtelen hosszú egyszerű mondatot, a másik inkább mellékmondatokkal operál.

A fordítás negyedik fázisa, hogy az elkészült nagyobb szakaszt vagy végül egész fordítást összefüggően ismét végigolvassuk. Az ideális természetesen az lenne, ha ezt egy pihentetési időszak után tennénk.

Forrás: Dr. Kovács Zoltán – Súgó a fordítónak, 1996