| H-1173 Budapest, Pesti út 8-12.,
| Telefon: +36 (1) 202-0202, +36 (1) 224-0920 | E-mail: multi@lingua.hu
  
  

Legfrissebb híreink




Olimpiai lökést kap a fordítástechnológia

Japán talán nem áll legjobban az angolul beszélő országok között, de a fordítástechnológia fejlesztésében mégis kitűnően teljesít.
A 2020-as tokiói olimpia közeledtével Japán ismét készül meglepni a világot, ezúttal egy jó minőségű, valósidejű gépi fordítórendszerrel.
Állami és magánintézmények fáradhatatlanul dolgoznak a technológia fejlesztésén, hogy a rohamosan növekvő számú turisták számára könnyen használható legyen.



Hogyan működik a gépi fordítás?

A valósidejű fordítói rendszerek közé tartoznak azok a telefonokra, számítógépekre és olyan eszközökre telepíthető alkalmazások, amelyek csatlakoznak az internetre. Nincs más dolgunk, mint egyszerűen kiválasztani a célnyelvet, a készülékbe beszélni és várni a fordításra.

Az alkalmazás a beszédet egy számítógépes szerverre küldi, amely annak elemzését követően az adatbázisban szereplő kifejezéspárok hatalmas gyűjteményéből kiválasztja a legközelebbi megfelelő fordítást.

Minél többet használjuk az adott alkalmazást, annál pontosabbá válik, mivel a felhasználó beleegyezésével a szerveren fokozatosan növekszik a felhasználható adatmennyiség. Sumita Eiichiro szerint – aki több mint 35 év tapasztalattal rendelkezik ezen a téren és vezető kutatója a kormány által finanszírozott Információs és Kommunikációs Technológia Nemzeti Intézetének (NICT) – a gépi fordítás több mint 60 évnyi kutatómunka után most lép a fénykorába a felhőalapú számítástechnika és a gépi tanulás terén elért fejlődéseknek köszönhetően.

Mi a kormány célja a valós idejű fordítással?
Tavaly áprilisban a belügyminisztérium bejelentett egy globális kommunikációs progamot, amelynek célja, hogy az NICT fordítómotorját felhasználva, a világ minden táján segítse a határok nélküli kommunikáció létrejöttét.

A minisztérium valós idejű gépi fordító szolgáltatásokat akar biztosítani városnézésekhez, a bevásárlóhelyeknél, valamint az egészségügyi helyszíneken az olyan látogatók számára, akik talán csak a nyelvi akadályok miatt haboznak eljmenni Japánba.

A minisztérium elképzelése tükrözi a kormány idegenforgalmi célját, miszerint a 2014-es 13 millió beérkező turista éves létszámát 2020-ra 20 millió főre szeretné emelni.

Hogyan segíti a technológia a külföldi látogatókat?
A szakértők szerint, annak ellenére, hogy a jelenlegi valós idejű fordítóeszközök által megalkotott fordítások nem tökéletesek, arra mégis alkalmasak, hogy a városnézők számára lehetővé tegyék az egyszerű beszélgetéseket.
A 2020-as olimpia küszöbén a NICT hivatalos fordító alkalmazását a VoiceTra-t, az 5000 külföldi futót vonzó tokiói maratonon kísérleti jelleggel használták önkéntesek. Minden önkéntest arra biztattak, hogy telepítse a szolgáltatást az okostelefonjára.
Mindeközben az NTT Docomo Inc. kifejlesztette a Jspeak nevű, telefonon keresztüli valósidejű fordító programját, amely a saját beszédfelismerő technológiáján és adatbázisán alapul.

Képes lesz a gépi fordítás idővel helyettesíteni a hivatásos fordítókat?
A hivatásos tolmácsok és a gépi fordítórendszerek fejlesztői egyetértenek abban, hogy az elektronikus rendszerek soha nem lesznek képesek a szakemberek helyettesítésére.

Miyahara Mikako információtechnológiára szakosodott veterán tolmács szerint, a gépi fordítás azért nem fogja a fordítók szerepét átvenni, mert valószínűtlen, hogy igazán fontos munkákat bíznánk a azokra.

Azonban aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a gépi fordításokat igénybe vevők túlzott mértékben támaszkodnak olcsó fordításokra és figyelmen kívül hagyják a minőséget, illetve a professzionális készségeket. Mikako szerint egyre több ügyfél már csak utószerkesztésre kéri fel a fordítókat, hogy a gépi fordítás által létrehozott szöveget „természetessé” alakítsák, rendkívül alacsony fizetségért. Sumita, az a NICT kutatója, egyetértett ebben, szerinte szem előtt kell tartani, hogy bármennyit is fejlődik a gépi fordítás, csupán egy kis részét tudja lefedni annak, amire egy ember képes.

Továbbá hozzátette: „A gépi fordítás pozitívuma, hogy olyan mindennapi szituációkban, ahol nem szükséges szakember jelenléte bármikor támaszkodhatunk rá.”

További információk itt olvashatók.
Legfrissebb híreink

Újabb megdöbbentő hatása lehet a Brexitnek - erre kevesen gondolhattak

Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetésével kikerülhet az angol az Európai Unió hivatalos nyelvei közül - figyelmeztetett hétfőn Danuta Hübner, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának vezetője.

Gépek a fordítás útvesztőjében: az egyetemes megértés álma

A világ első, nyelvek közti fordításra alkalmas gépét 1954 elején mutatták be a Georgetown Egyetem és az IBM kutatói. Az azóta Georgetown-IBM kísérletként elhíresült projekt keretei közt egy „elektronikus agyat” hoztak létre, amely orosz mondatokat fordított le angolra.