| H-1173 Budapest, Pesti út 8-12.,
| Telefon: +36 (1) 202-0202, +36 (1) 224-0920 | E-mail: multi@lingua.hu
  
  

30 évesek lettünk!




"Fiatal fordítóként is megbecsülést kaptam"

Horváth Zoltán csaknem húsz évvel ezelőtt egyetemistaként került a Multi-Lingua csapatába tolmácsként és fordítóként. A lelkes gépészmérnök-hallgató örömmel vállalta a legkülönbözőbb fordítási feladatokat, mert lehetőséget látott bennük a tanulásra és a fejlődésre. Évek múlva önálló számítástechnikai vállalkozásba kezdett, de néhány éve ismét a fordítás tölti ki az életét és egy sajátos küldetés: nagyapja szellemi örökségét folytatva neveli a jövő nemzedék futballistáit.


Húsz éve, huszonévesen került kapcsolatba a Multi-Lingua fordítóirodával. Miért kezd el egy gépészmérnök-hallgató fordítással foglalkozni?

A két dolog szorosan összefügg egymással. 1993-ban harmadéves egyetemista voltam és ekkor már a számítástechnika fejlődése utolérte a gépészmérnöki szakmát is: az egyetemi oktatásban még ragaszkodtak ahhoz, hogy pauszra rajzoljunk tussal, de már megjelentek az AutoCAD mérnöki tervező szoftverek. Diáktársaimmal a tanszéki tiltás ellenére használtuk az AutoCAD rendszert és ez vezetett el a fordításhoz, végül a Multi-Linguához. A tanszéki hirdetőtáblán egyik barátommal megláttunk egy hirdetést, amely szerint az Autodesk cég keres olyan angolul jól tudó egyetemistákat próbafordításra, akik ismerik és használják az AutoCAD programot. Jelentkeztünk, kaptunk egy próbafeladatot, és legnagyobb meglepetésünkre miénk lett a legjobb fordítás. Azután egyik nap, ahogy a szokott útvonalon gyalogoltunk az egyetemről a buszmegállóba, a Bartók Béla úton megláttuk egy fordítóiroda cégtábláját. A próbafordítás sikere után kedvet kaptunk, és becsöngettünk a Fo-To Tolmács és Fordító Bt. kapuján. Ezt a kis irodát egy idős házaspár, Lautner Nándor és Baranyai Nóra működtette, akik adtak nekünk fordítási feladatot. Néhány hét múlva Nándor azt mondta, hogy ők egy kis iroda, de ha szeretnék fordítóként dolgozni, akkor keressem fel jó barátját, Végső Lászlót, aki egy nagy fordítóiroda, a Multi-Lingua vezetője, ott biztosan van feladat. Így lettem a Multi-Lingua munkatársa, közel húsz évvel ezelőtt.

Itt milyen munkával debütált?
Az első munkára azóta is jól emlékszem. A McDonalds akkor dobta piacra Magyarországon a McNuggets nevű termékét, és a termék sütőjének a műszaki leírását fordítottam. Később sok kihelyezett fordításon, tolmácsoláson is részt vettem, ahol angol és német nyelven fordítottam, tolmácsoltam. Egyik ilyen vállalat volt a MÉH, amelyet akkor vásárolt meg az Ereco. Itt legtöbbször reggel 8-tól délután 4-ig kellett készenlétben lenni, és a cég napi munkavégzésével kapcsolatos azonnali feladatokat kellett ellátni, például egy szerződést lefordítani, vagy ha az ír vagy ausztrál igazgató valamit el akart magyarázni a magyar vezetőknek, akkor tolmácsolni, vagy hitelkérelem miatt banki tárgyaláson részt venni. A régi Multi-Linguások közül biztosan sokan emlékeznek erre az időre. Sosem felejtem el a Multi-Lingua 1994-es karácsonyi partiját, akik ezen a decemberi ünnepségen részt vettek, azok közül szinte mindenki volt kihelyezett fordításon az Erecónál. Körbeültük a nagy asztalt és meséltük egymásnak az élményeinket.

Elmesélne néhányat?
Például életemben először és utoljára ott ittam kávét cukor nélkül, sóval. Az ír származású gazdasági igazgató kínált meg kávéval, csak éppen átépítés alatt volt az egész irodaház, ami a konyhát is érintette. Az egyik tégelyből két kanálnyit tett a kávémba ő azt hitte, hogy cukor. Az első kortynál kiderült, hogy nem cukrot tett bele. Borzasztó íze volt. De hogy a konkrét munkáról is beszéljek, egy alkalommal tolmácsolni mentem az Erecóba. Ekkor már teljesen átépítették az irodaházat, és új vezető dolgozott ott, akivel képtelenség volt együttműködni, mert semmi nem felelt meg neki. Másnap gyakorlatilag kirúgott. Alig mertem megmondani a Multi-Linguában, hogy engem másfél nap után elküldtek, de nem lehetett kerülgetni a dolgot, így betelefonáltam az irodába, és elmondtam, hogy mi történt. Hatalmas nevetéssel fogadták a hírt, ugyanis négy napon belül én voltam az ötödik, akit elküldött a pozícióját rosszul értelmező részlegvezető. Ezektől függetlenül nagy lelkesedéssel és szívesen végeztem ezt a munkát.

Miből fakadt ez a lelkesedés?
Egyrészt sokat tanultam, másrészt fiatalon, 23-24 évesen éreztem a megbecsülést. Akkor még egyetemre jártam, és mindig is úgy gondoltam, hogy a statikus, egyetemen kapott oktatás mellett az embernek gyakorlatban kell ismereteket szereznie. Ezek a fordítási, tolmácsolási feladatok bővítették a szókincsemet, az ismeretanyagomat, többek között megtanultam, hogyan zajlik egy versenytárgyalás, hogyan kell ajánlatot készíteni, tolmácsoltam Microsoft-konferenciákon, így számítástechnikai területen is sok újdonságot tanultam. Változatos és érdekes feladatokat kaptam. Az első perctől kezdve nagyon szerettem a Multi-Lingua fordítóirodának dolgozni, és ezt a mai napig is így érzem bár közben néhány évig más tevékenységet folytattam.

Mivel foglalkozott?
Hat-nyolc évvel ezelőtt számítástechnikai vállalkozásba kezdtem, amit évekig sikeresen működtettem, de két éve eladtam. Azóta két feladat tölti ki az életemet: egyrészt visszatértem a fordításhoz és a Multi-Linguához, másrészt a sport területén tevékenykedem aktívan.

Sportolóként?
Részben igen, de negyvenévesen már az öregfiúk futballcsapatában játszom. Elsősorban egy futballista-utánpótlást nevelő egyesület elnökeként dolgozom már hét éve, ahol minden olyan feladatot irányítok, ami egy közepes méretű klub működtetésével jár, ezenkívül szakmai igazgatóként az utánpótlás-edzők munkáját koordinálom, és edzőként is közreműködöm. Ezzel szeretném továbbvinni nagyapám szellemi örökségét.

Mit hagyott Önre a nagyapja?
Anyai nagypapámnak, akire nagyon büszke vagyok, volt egy futballegyesülete a háború előtti időkben. Ő volt az, aki gyermekkoromban a legtöbbet foglalkozott velem és sokat mesélt nekem erről a klubról, ami engem gyerekként nagyon megfogott. Magam mindig is szerettem volna valami olyasmit létrehozni, aminek eredménye van, ami maradandó lehet, így jutottam el még a 2000-es évek elején, egy barátomon keresztül a Goldball Egyesülethez. Itt két év aktív munka után megválasztottak elnöknek, és azóta viszem ezt a tisztséget.

Nagyon kellemes élmény egyébként a hétvégi gyerekmeccseket végigszurkolni egy fárasztó, fordítással töltött nap után?

Akár. Érdekes, hogy ez a két tevékenység jól kiegyensúlyozza egymást az életemben: a mozgalmas sporttevékenység, és az elmélyülést igénylő szellemi tevékenység, a fordítás.

Amikor a 90-es évek elején fordítói pályára lépett, már elterjedőben volt a számítógép használata. Ma már fordítóprogramok is segítik a munkát. Ön szerint milyen jövő előtt áll a fordítás technológiai szempontból?
Amikor elkezdtem fordítani a Multi-Linguánál, akkor még kevesen voltunk, akiknek egyáltalán Windows alatti Word-ünk volt, a többség még a DOS alatti, ha jól emlékszem 6.0-ás Word-öt használta. Ez még a számítógép hőskorának története. A kisebb munkákat faxon kaptuk, akkor még hőpapíros változatok működtek, mindig figyelni kellett, hogy a papírt ne gyűrje be, vagy ne húzza meg a készülék, mert akkor olvashatatlanná vált a szöveg. A nagyobb munkákat még a nagy formátumú 5.25-ös flopikon kaptuk meg, ezt később kiszorította a kis flopi. A megrendelések leadási határideje általában 8 óra volt, ilyenkor mi, fordítók reggel nyolcra bementünk a Bem rakparti irodába, ahol igazi mozgalmas élet volt. Itt találkoztunk a munkatársakkal, beszélgettünk, azután mindenki ment vissza fordítani, vagy más feladatait elvégezni. Idővel a Multi-Lingua beüzemelt egy BBS-rendszert, ahová már faxmodemen keresztül lehetett küldeni adatokat. Ez még az internet előtti időkben volt, és eléggé kezdetleges formája volt az adattovábbításnak, de akkor ez volt a legmodernebb lehetőség. Ma, az internet korában már nagyon kényelmes módon történik az adatforgalom. De a technikai fejlődés nemcsak a fájlok továbbítását segíti, hanem magát a fordítási munkát is. Egyik ilyen nagy segítség a memoQ fordítást támogató program. Műszaki területen elég konzervatív vagyok, így a memoQ-kal is nehezen barátkoztam meg, eleinte nagyon nehézkesnek találtam vele a munkát. Valójában most, ez év elején egy nagyobb fordítási feladat alkalmával kénytelen voltam használni, és végül nagyon megszerettem. A másik nagy segítség az egyes szavak helyes értelmezésének megtalálásában az internet. A 90-es évek közepére túljutottunk egy nagy technológiai forradalmon, de a nyomtatott szótárakban még a 70-es, 80-as évekbeli terminológiák voltak elérhetők, másrészt ezekben a szótárakban nemigen lehetett példát találni arra, hogy egy ágazat adott műszaki területén hogyan használják a keresett kifejezést. Ma viszont már léteznek kifejezetten ilyen célú szótárak is. Én két ilyen angol-német összehasonlító szótárat használok, az egyik szavakat fordít, a másik pedig akár hosszabb kifejezést is megkeres, ezekből általában 8-10 szövegkörnyezetet felkínál, és kiemeli belőle az eredeti kifejezést. Ezután a magyar Google-ban már lehet ennek megfelelő kifejezést keresni. Ha a Google összegyűjt rá legalább 30-40 különböző találatot, akkor biztos lehetek benne, hogy megtaláltam a helyes kifejezést. Ilyen lehetőség 20 éve még nem állt a rendelkezésünkre.

Sokak szerint a Google nem autentikus forrás.
Érdekes kérdés, hogy mennyire tartjuk autentikus információforrásnak a Google-t. Nyilván a keresők által adott találatokat rangsorolni kell, és ki kell tudni szűrni, hogy mennyire hiteles az a forrás. Ha egy olyan találatról van szó, amely például a szabványfordítások esetében az Európai Unió hivatalos oldaláról származik, akkor az autentikus. Vagy ha egy nagy múltú, nemzetközi nagyvállalat honlapján találok meg egy kifejezést, akkor jó közelítéssel az adott szakterületen hivatalosan használt terminológiát találtam meg.

Meg lehet jósolni, hogy milyen irányban fejlődik majd tovább a technológia?
Az elmúlt húsz év alatt forradalmi változások történtek a fordítás technikáját illetően. Könnyen előfordulhat, hogy a következő technológiai változás eredményeként minket, fordítókat nyugdíjba küld egy fordítószoftver.

Gondolja, hogy ez bekövetkezhet?
Remélem, hogy nem. Arra azonban van kilátás, hogy ezek a fordítóprogramok néhány évtized múlva rendelkeznek majd annyi adatháttérrel, összehasonlítást, felismerést biztosító automatikával, hogy az egyszerűbb szövegeket képesek lesznek lefordítani. A minőségi munkára azonban mindig szükség lesz, és gondolkodási képességgel, intelligenciával csak az ember rendelkezik.
Legfrissebb híreink

Újabb megdöbbentő hatása lehet a Brexitnek - erre kevesen gondolhattak

Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetésével kikerülhet az angol az Európai Unió hivatalos nyelvei közül - figyelmeztetett hétfőn Danuta Hübner, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának vezetője.

Gépek a fordítás útvesztőjében: az egyetemes megértés álma

A világ első, nyelvek közti fordításra alkalmas gépét 1954 elején mutatták be a Georgetown Egyetem és az IBM kutatói. Az azóta Georgetown-IBM kísérletként elhíresült projekt keretei közt egy „elektronikus agyat” hoztak létre, amely orosz mondatokat fordított le angolra.