| H-1173 Budapest, Pesti út 8-12.,
| Telefon: +36 (1) 202-0202, +36 (1) 224-0920 | E-mail: multi@lingua.hu
  
  

30 évesek lettünk!




A jó műszaki fordítás alapja a biztos szakmai tudás

Hegymegi-Kiss Áron 1995 óta tagja a Multi-Lingua fordítóiroda csapatának, azonban műszaki fordítói tevékenységét a 60-as években kezdte a Magyar Hajó- és Darugyárban de nem fordítóként, hanem hajótervező mérnökként. Az itt eltöltött harminchat év nagy szakmai tapasztalatot jelentett számára műszaki területen. Közben a világ technikai változásai a fordításban is változásokat hoztak.



Kezdetben volt az írógép. A mai nemzedéknek már így kezdődik a történelem, pedig kezdetben a lúdtoll volt, az írógép csak jóval később jelent meg mint írást segítő eszköz. Ön közel ötven éve dolgozik műszaki fordítóként, ebből az utóbbi több mint tizenöt évet a Multi-Lingua fordítóiroda aktív munkatársaként. A fordításban milyen technikai, minőségi változásokat hozott ez a fél évszázad?

Ha az írógépet írást segítő eszköznek nevezzük, akkor az utóbbi évtizedben megjelenő fordítást támogató programokat nevezhetjük fordítást segítő eszközöknek. Ezek nem tévesztendők össze a fordítóprogramokkal, amelyek számomra a humor kategóriájába tartoznak, bár vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a jövő. A fordítást támogató eszközök közül a Multi-Linguánál a Tradost használjuk, már több mint 15 éve. Eleinte eléggé idegenkedtem ettől, mert számos technikai probléma merült fel. Én sem értettem még hozzá, a program sem volt még annyira kiforrott, de később megbarátkoztam vele. Mivel azonban a szoftver állandóan változik, fejlődik, mindig újra és újra meg kell tanulni. Elsősorban akkor segíti a munkát, ha ismétlődő szövegek vannak a lefordítandó anyagban műszaki szövegeknél ez gyakran előfordul. Ne felejtsük el, hogy ebben az esetben is előbb bele kell fektetni a szellemi munkát, hiszen le kell fordítani a szövegeket, és ebből kell elkészíteni azt a memóriát, amelyet később a munka során használunk.
A fordítási munkafolyamat óriási mértékben megváltozott az utóbbi időben. Amikor elkezdtem fordítani a 60-as években, akkor mechanikus írógéppel dolgoztam. Én sajnos nem tudok jól gépírni, ha valamit elrontottam, nem volt könnyű javítani. Vagy radírozni kellett, vagy javítófestékkel törölni és átírni a hibás részt, de ha túl sok volt a javítás, kezdhettem elölről legépelni az egész oldalt. Persze, akkor ez volt természetes, de a mai korhoz hasonlítva sokkal lassabban lehetett haladni a munkával. És valljuk be, a minőséget is hátrányosan befolyásolta, hiszen ötször is meggondoltam, hogy újra legépelem-e az oldalt, ha esetleg egy mondatszerkezet nem igazán tetszett. Kisebb előrelépést jelentett, amikor már villanyírógépet használtunk, ezzel kicsit kényelmesebb volt a munka. A nagy fordulat akkor történt, amikor a nyolcvanas évek végén megjelentek a szövegszerkesztő programok. Ez döntő változást hozott a fordítási munkában. Ha véletlenül melléütök, azt rögtön ki lehet javítani, ha a mondatszerkezeten szeretnék javítani, azt is bármikor meg tudom változtatni anélkül, hogy mint korábban újra le kellene gépelni az oldalt. Ez a technikai változás a fordítás minőségére is jótékonyan hatott. És mára már eljutottunk a különböző fordítást támogató szoftverekig.
Természetesen a számítógép megjelenése minden területen nagy változásokat hozott. Már a kezdetekkor, a nyolcvanas években Magyarországon is megkezdődött egy szövegszerkesztő program fejlesztése, amit a munkahelyemen, a Magyar Hajó- és Darugyárban körülbelül két évig használtunk, de amikor elterjed a Microsoft Word, akkor abbahagyták a fejlesztését.

A Magyar Hajó- és Darugyárban milyen műszaki területen dolgozott mérnökként?
Tervezőmérnök voltam, beosztott mérnökként kezdtem, majd mind magasabb pozíciókba kerültem. Az utolsó években a hajógéptervező osztály vezetője voltam. Az egész mérnöki pályafutásomat a hajógyárban kezdtem és ott is fejeztem be. Harminchat évet dolgoztam itt, és szinte minden műszaki területen terveztem gépeket, berendezéseket. Egy hajót úgy kell elképzelni, mint egy várost, tehát minden olyan infrastruktúra előfordul benne, ami egy városban is, a víz- és áramellátástól kezdve a csatornarendszerig. Ezzel kapcsolatban nagyon sokféle műszaki feladatot kellett megtanulni és elvégezni, többek között dízelmotorok, szivattyúk, gépi berendezések, gépterek tervezését, automatizálási rendszerek készítését.

A műszaki szaktudása fejlesztésére ezek szerint a munkájából adódóan folyamatosan lehetősége volt. A nyelvi alapokat hogyan szerezte meg, és hogyan kezdett fordítani?
A német nyelv alapjait még a háború előtt, gyermekként tanultam meg. Később persze tovább tanultam a nyelvet, részben iskolában, részben autodidakta módon, hiszen ahogy az embernek a szakmai tudását is folyamatosan fejlesztenie kell, hogy helyt tudjon állni a szakmájában kénytelen is voltam megtanulni a munkámmal kapcsolatos nyelvezetet. Az angol nyelvet különböző nyelviskolákban és nyelvtanárnál tanultam meg, és mindkét nyelvből letettem a felsőfokú nyelvvizsgát. Mindkét nyelvet folyamatosan használtam a munkám során, hiszen gyakran kellett külföldi partnerekkel tárgyalni, és magam is sokat utaztam külföldre. A hajóépítés igazából nemzetközi szakma. Ma is így van, de akkor is úgy volt, hogy műszaki szempontból Magyarország egyik fő partnere a német gazdaság. A hajógyárnak sok ilyen műszaki-gazdasági kapcsolata volt, több nyugati vállalatnak építettünk hajókat, de természetesen azokban az időkben a megrendelések nagy része a Szovjetunióból érkezett. Nekem talán szerencsém is volt, hogy a német és az angol nyelvet jól ismertem és használtam, mert ez is egyik oka volt annak, hogy a hajógyárban engem küldtek külföldre tárgyalni. Ez azokban az időkben elég kivételesnek volt mondható, hiszen akkoriban nyugati országokba utazni nem volt divat.
Fordítani a 60-as évek elejétől kezdtem a hajógyár számára gépkönyveket, építési leírásokat. A hajóépítésnek meglehetősen vaskos előírási könyvei vannak, amelyek nagyon aprólékosan meghatározzák a munkafolyamatokat és eszközöket, szinte az utolsó szögig. Ezeket az előírásokat évtizedeken át folyamatosan fordítottam német és angol nyelvről, sok ezer oldal ment keresztül a kezemen ha nem is olyan mértékben vagy mennyiségben, mint ahogy a Multi-Linguának fordítottam később. 

Szakmai tapasztalatából ítélve gondolom, hogy nemigen lehet olyan műszaki terület, amelyik ne fordult volna elő a fordítási munkái során. Volt vagy van olyan téma, amibe különösen beleásta magát, vagy ami valamilyen okból emlékezetes az Ön számára?
Nincsenek kifejezetten kiemelt területek, nagyon sok témában fordítottam az elmúlt 16-17 év alatt a Multi-Linguának. A 90-es években volt egy nevezetesebb feladat, amely több éven át tartott, ennek során a Suzukinak fordítottuk a szervizkönyveit, gépkönyveit, használati útmutatóit. Ezek java részét én fordítottam. Jó volt azért is, mert állandó terhelést adott, másrészt ez nemcsak fordítás volt, ehhez a munkához jelentős szellemi értéket adtunk hozzá, kialakítottuk a nyelvezetét, formáját, számos szakkifejezést meghonosítottunk.

Önök hozták létre a terminológiáját?
Egy részét igen, de azért nyelvújítók nem voltunk, hiszen a gépkocsiipar nem ma kezdődött, de volt számos szakkifejezés, amelyek esetében meg kellett találni, hogy miként lehet úgy átültetni a magyar nyelvre, hogy a legjobban fejezze ki az eredeti jelentését. Használtam akkor egy autós szakszótárt, amit a munka során jól teleírtam bejegyzésekkel.

Kijavította?
Azért azt nem, a tartalma javarészt helytálló volt, csak sok minden hiányzott belőle.

Volt olyan feladat is, amit nem nagyon kedvelt?
Az Európai Uniónak fordítottunk több ezer oldalt, de ezt a munkát olyan nagyon nem imádtam.

Miért?
Annak ellenére, hogy ebből nagyrészt olyan feladatokat kaptam, aminek volt köze a műszaki területhez, elég sok volt benne a jogi jellegű szöveg, ami nem igazán az én asztalom. Természetesen utánanéztem annak, ami kérdéses volt számomra, és elvégeztem a feladatot, de nem tartozott a kedvenceim közé. Előfordult az is talán egy-két ilyen eset volt, amikor azért utasítottam vissza munkát, mert nem az én szakterületem volt, és úgy éreztem, nem tudom úgy lefordítani, hogy biztos legyek abban, hogy jó és helytálló a végeredmény.

Már jó ideje beszélgetünk a fordításról, de arról még nem is beszéltünk, hogy hogyan került kapcsolatba a Multi-Lingua fordítóirodával.
Amikor 1995-ben nyugdíjba mentem az éppen megszűnő Magyar Hajó- és Darugyárból, nyugdíj-kiegészítési, megélhetési lehetőséget kerestem, és egy régebbi iskolatársi kapcsolatból származó közös ismerős ajánlotta, hogy beszéljek Végső Lászlóval, a Multi-Lingua fordítóiroda vezetőjével. Felkerestem, és azóta folyamatosan dolgozom a Multi-Linguának. Eleinte kicsit idegen voltam még a Multi-Linguánál, elég gyakran változtak a kapcsolattartó munkatársak is. Később kialakult a mai stabil csapat, akik most már hosszú évek óta együtt vannak. A Multi-Linguánál hagyomány, hogy decemberben mindig összejövünk karácsonykor, de már 7-8 éve nyár végén is rendszeresen találkozunk. Nekem és a családomnak Kisorosziban van házunk, tavasztól késő őszig ott tartózkodunk. Minden augusztusban meghívjuk oda a Multi-Linguát, ahol eltöltünk együtt egy kellemes napot. Az évek során így a munkakapcsolatból közvetlenebb baráti kapcsolat alakult ki.

 
Legfrissebb híreink

Újabb megdöbbentő hatása lehet a Brexitnek - erre kevesen gondolhattak

Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetésével kikerülhet az angol az Európai Unió hivatalos nyelvei közül - figyelmeztetett hétfőn Danuta Hübner, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának vezetője.

Gépek a fordítás útvesztőjében: az egyetemes megértés álma

A világ első, nyelvek közti fordításra alkalmas gépét 1954 elején mutatták be a Georgetown Egyetem és az IBM kutatói. Az azóta Georgetown-IBM kísérletként elhíresült projekt keretei közt egy „elektronikus agyat” hoztak létre, amely orosz mondatokat fordított le angolra.