| H-1173 Budapest, Pesti út 8-12.,
| Telefon: +36 (1) 202-0202, +36 (1) 224-0920 | E-mail: multi@lingua.hu
  
  

30 évesek lettünk!




A Multi-Lingua csapata

A Multi-Lingua fordítóiroda már harminc évvel ezelőtt is elkötelezte magát arra, hogy a megrendelőit az igényeiknek megfelelően, jó minőségű munkával szolgálja ki. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az itt dolgozó munkatársak magukénak érezzék ezt a célt, és ennek elérése érdekében mindent megtegyenek. De kik ők? Kik azok, és hogyan dolgoznak, akik a háttérben, mintegy motorként folyamatosan biztosítják a fordítóiroda működését, koordinálják a feladatokat, megoldják a problémákat. Ezúttal ők mutatkoznak be, a Multi-Lingua csapata.


"Projektvezetőből lettem irodavezető"


Tizennégy éve dolgozom a Multi-Linguában, először mint az uniós joganyag fordítását végző konzorciumi iroda vezetője – mesél a kezdetekről Kósa Gabi irodavezető. – Az első négy évben csak a joganyagfordítás koordinálásával foglalkoztam.

Hogyan lett azután a Multi-Lingua irodavezetője?
Miután a konzorcium elvégezte a munkáját, és befejeződött a projekt, itt maradtam a Multi-Linguánál. Eleinte teljesen meg voltam rettenve az azonnali vagy egyik napról a másik napra vállalt munkák rövid határidejétől, mivel a konzorciumi munka során sokkal hosszabb, általában havi határidőkhöz voltam szokva. Át kellett állnom erre az állandó készenlétre. De hamar belejöttem, és Ági kolléganőmmel kb. 8 évig dolgoztam együtt a „pultban”, amíg el nem mentem gyesre. Amikor gyesről visszajöttem, sok változás történt: új ügyfelek jöttek, a feladatok is változtak, így újból meg kellett tanulnom a napi rutint. De most újra a topon érzem magam.

Hogyan történik a munkaszervezés?
Mindenki tudja a saját feladatát, de többnyire „belefolyunk” egymás munkájába. Erre azért is van szükség, mert váltjuk egymást, hiszen az iroda reggel nyolctól este hatig nyitva van, így nem egyszerre jövünk dolgozni.


"Szeretek emberekkel dolgozni"

1999-ben kerültem a Multi-Linguához projektmenedzserként, és azóta itt dolgozom – mutatkozik be Szomolya Ágnes projektmenedzser. – Szívesen végzem ezt a munkát, mert szeretek emberekkel dolgozni. Irodánk nagyon sok fordítóval, tolmáccsal és megrendelővel van kapcsolatban. Az itt töltött évek alatt megismertem legtöbbjük egyéniségét, szokását és sokukkal szinte baráti viszony alakult ki.

Hogyan folyik a napi munka?
A napi feladataim közé tartozik a bejövő árajánlatkérések megválaszolása, a megrendelések fogadása, a megfelelő fordítók és a tolmácsok kiválasztása, munkájuk előkészítése és szervezése, valamint az elkészült anyagok kiszállítás előtti utolsó munkafázisként történő ellenőrzése.

Mit történik, ha azonnalra vagy másnapra kérnek fordítást?
Mivel nagyon sok fordító szakemberrel dolgozunk együtt, akik szinte a nap 24 órájában rendelkezésre állnak minden nyelven és szakterületen, olyan még nem fordult elő, hogy ne tudtuk volna megoldani a rövid határidős vagy azonnali munkákat. A határidő betartása az egyik legfontosabb szempont, ennek teljesítését minden körülmények között biztosítjuk.

Hogyan történik a nyilvántartás?
Fordítóirodánkban az Axapta ügyviteli rendszert működtetjük, amely nagyon praktikus alkalmazás. Ehhez a rendszerhez kapcsolódik egy Enterprise nevű portál, amelyen keresztül a fordítók fel vagy le tudják tölteni a munkáikat, illetve nyomon tudják követni a tőlünk kapott megbízásokat évekre visszamenőleg. Az ügyfelek árajánlatot tudnak kérni, megrendelést tudnak kezdeményezni, és a teljes munkafolyamatot a portálon keresztül tudjuk bonyolítani. Azért is előnyös ez a megoldás, mert biztonságosabb, mint az e-mail, és a világ bármely pontján mindenkor elérhetők az adatok és a fájlok, nincs Outlookhoz „kötve”, illetve nagyméretű fájlok is könnyedén továbbíthatók a portálon keresztül.


"A fordítási memóriakezelő programokra specializálódtam"

Gimnazista koromtól, 1993 óta dolgozom a Multi-Linguában, bár akkor még csak nyaranta segítettem be a munkába – emlékszik vissza Végső Gergely, aki ügyvezetőként a fordítástámogató eszközök használatának is a felelőse. – Úgy kezdtem, mint régen a kisinasok: eleinte futár feladatokat végeztem és ügyintézést, majd én fogadtam a telefonokat. A főiskola alatt hétköznapokon is, amikor csak tudtam, itt voltam, így a napi feladatokba is be tudtam kapcsolódni. Abban az időben már édesapámat, Végső Lászlót is helyettesítettem, ha hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott. A 90-es évek végén, amikor megkezdődött a fordítási memóriakezelő programok használata, ezekre „specializálódtam”.

Ehhez informatikai képzettség is szükséges? Ezt tanulta a főiskolán?
Nem, a főiskolán marketinget tanultam, illetve angol szakra jártam. Eredetileg fordító vagyok, és nagyon szeretek fordítani. Amikor elkezdtük a Nokia mobiltelefonok használati útmutatóinak fordítását, akkor kezdtük a fordítástámogató eszközök használatát is a Multi-Linguában, amelyeket először én tanultam meg, majd – mivel a fordítóinknak is ezzel a szoftverrel kellett dolgozniuk – kis tanfolyamokat szerveztünk, ahol megtanítottam a program működését és használatát a fordítóknak, illetve elmentem hozzájuk és feltelepítettem a programokat, segítettem, ha probléma merült fel a használat során. Azóta is az én feladatom, hogy az újabb – akár a piacon lévő, akár az egyedi, a megrendelő igényei szerinti – fordítási memóriakezelő programokat megtanuljam, és biztosítsam a fordító munkatársainknak is, hogy ezeket használni tudják.

"A Suzuki kiadványait szerkesztettem"

Tizennyolc éves korom óta dolgozom a Multi-Linguánál, ennek ide s tova már tizenhat éve – emlékszik vissza Végső Zsolt a kezdetekre. – Eleinte fordítási feladatokat végeztem, majd a Suzuki szervizkönyveit és használati útmutatóit szerkesztettem.

Tizennyolc éves korában már rendelkezett megfelelő nyelvtudással a fordításhoz?
Természetesen nem szakfordítást végeztem, hanem az első időkben még kisebb levelezéseket, rövidebb, általános jellegű szövegeket fordítottam. A nyelvtudásomat az Egyesült Államokban szereztem, néhány évig ott jártam iskolába, így volt lehetőségem az élő nyelvet elsajátítani.

Hogyan lett ebből kiadványszerkesztés?
Igyekeztem a legtöbb munkafolyamatban részt venni itt a Multi-Linguában, többek között a számítástechnikai feladatokban, a fordítási projektek szervezésében és a kiadványszerkesztésben is. Amikor 1995-ben a Suzuki megbízott minket a szervizkönyvei és a használati útmutatói fordításával, lektorálásával és a kiadványkészítéssel, ebbe a munkába is örömmel bekapcsolódtam. Először Wordben készítettük el a szervizkézikönyveket, majd amikor a Tradost kezdtük használni, ez újabb állomást jelentett a szerkesztésben, később pedig FrameMakerben szerkesztettem a kiadványokat egészen 2005-ig, amikor a Suzuki-projekt lezárult.

Mikor tanulta meg ezeknek az eszközöknek a használatát?
Mondhatom, hogy élesben, munka közben tanultam meg, szerintem így lehet igazán tartós tudásra szert tenni. Nagyon szerettem ezt a munkát, nagy tapasztalatot jelentett és nagy kihívás volt a japán elvárásoknak megfelelni.

Miért volt kihívás?
A Suzuki szakembereinek nagyon jó szemük volt mindenhez, a legkisebb hibát is azonnal észrevették, és pontos elvárásaik voltak. Nagyon hasznos volt rendszeresen lejárni Esztergomba, és érdekes volt megismerni egy másik kontinensen élő megrendelő gondolkodásmódját. Kicsit bepillanthattunk a munkaszervezési módszereikbe is. Hogy egy példát mondjak, a dolgozók motivációja céljából kis buzdító mondatokat helyeznek el az üzemben, amely számunkra szokatlannak tűnhet, viszont meglepően hatékony. Igazán jó kapcsolatunk alakult ki a japán szakemberekkel, és jó érzés volt, hogy az igényeiknek, elvárásaiknak meg tudtunk felelni.  

Említette a számítástechnikai feladatokat is. Ezen a területen mi volt a teendője?
A Multi-Linguánál mindig alapvető cél volt, hogy a hatékony munkavégzés érdekében a legmodernebb számítástechnikai eszközöket használjuk. Amikor a számítógépes hálózatot kiépítettük itt a fordítóirodában, akkor Horváth Tamás kollégámmal együtt végeztük ezt a feladatot.

A Suzuki-fordítások már befejeződtek. Mostanában mivel foglalkozik?
Mostanában egy kicsit „világot látok”. Ugyanis időközben közgazdász diplomát szereztem, és ezen a területen kezdtem dolgozni. A cég viszont, ahol dolgozom, külföldön is tevékenykedik, így néhány éve már Angliában élek.

Mik a tervei a jövőre nézve? Visszajön a Multi-Linguába?
Természetesen szeretnék visszajönni. Úgy gondolom, hogy a külföldi tapasztalatok mindenképpen előnyt jelentenek, és szeretném ezt a tudást a Multi-Linguában hasznosítani.


"Arra törekszünk, hogy a munkánk a lehető legjobb legyen"

A legrégebbi munkatársak egyike vagyok, 1991-ben kezdtem a Multi-Linguánál, amikor még a Csalogány utcában működött a fordítóiroda – mondja Horváth Tamás DTP-menedzser. – Akkor még éppcsak elkezdődött a számítógépes korszak. Mielőtt idekerültem dolgozni, kisszámítógépek programozásával foglalkoztam, mint a Commodore vagy a Spektrum, a PC-ket viszont már itt ismertem meg. Az akkor a Multi-Linguában használatos PC-Writter nevű program használatára Tanos László, a Multi-Lingua egyik alapítója tanított meg. Ezzel a programmal kezdtem szerkeszteni. Akkor még XT és 286-os AT gépeink voltak. Később érdekelni kezdett a számítógépek hardver oldala is, nemcsak a szoftverek, így szép lassan átláttam az egész rendszert.

A Multi-Linguában mi a feladata a DTP-menedzsernek?
Egyrészt azokkal a forrásdokumentumokkal foglalkozom, amelyeket PDF-ben vagy csak papíralapú formátumban küld a megrendelő. Ezekből ki kell venni a szöveget, hogy meg lehessen határozni a terjedelmet. Erre a célra az OmniPage és a Solid Converter nevű karakterfelismerő programokat használjuk. Másrészt, ha szerkeszteni is kell a lefordított anyagot, akkor ezt is én készítem el, általában Wordben, de ha a megrendelőnek más igényei vannak, semmilyen kiadványszerkesztő program használata nem okoz gondot. A szerkesztési feladatokon kívül a fordítások formai, illetve teljesség-ellenőrzésében is részt veszek. Ezenkívül a fordítóiroda számítógépparkjának a karbantartása, fejlesztése is az én feladatom, továbbá a fordítóknak nyújtok telefonos segítséget számítástechnikai problémák esetén. A 90-es évek elején kialakítottam a fordítások elektronikus szállításának lehetőségét, amely a nap 24 órájában működött. A fordítónak csak egy modemmel és telefonvonallal kellett rendelkeznie, hogy a megbízást elektronikusan kapja meg és a lefordított szövegeket elektronikusan tudja visszajuttatni hozzánk.

Mostanában milyen fejlesztések történtek?
A Multi-Linguában mindig törekedtünk arra, hogy a legmodernebb számítástechnikai eszközöket használjuk a minőségi, hatékony munkavégzés érdekében. A cél az, hogy a lehető legjobb munkát adjuk ki a kezünkből. Ezért általában 3-5 évente végzünk nagyobb fejlesztéseket szoftver és hardver szinten is. De vannak kiemelt fejlesztéseink, mostanában például a még biztonságosabb archiválás területén.


"A megrendelő érdekében működtetjük a minőségirányítási rendszert"

A pénzügyek és a minőségirányítás – ismertebb nevén az ISO – az én területem a Multi-Lingua fordítóirodában – mondja Rónai Sándor gazdasági és minőségirányítási vezető.

Mit jelent a fordítóiroda életében a minőségirányítás bevezetése? Jobb lesz-e ettől a minőség, a szolgáltatás?
Ahhoz, hogy egy szervezet eredményesen működjön, számos, egymással összefüggő tevékenységet kell meghatároznia és irányítania. Ennek elsődleges célja, hogy a megrendelőink elégedettek legyenek, azt a szolgáltatást kapják, amelyet elvárnak. Annak érdekében, hogy ezt a lehető legjobban tudjuk teljesíteni, úgynevezett folyamatszemléletű megközelítést kell alkalmaznunk, amelynek kialakításában segít az ISO 9001-es szabvány és a fordítás folyamatát meghatározó MSZ EN 15038-as szabvány. A szabvány alapján minőségirányítási kézikönyvet dolgoztunk ki, amely pontról pontra meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a fordítási tevékenység során el kell végezni, kezdve a megkereséstől, az árajánlatadáson át, a megfelelő alvállalkozó, egyéb szállító kiválasztásától egészen a teljesítésig, valamint a rendszer szabályozza a nyilvántartás módját is. Gondoskodnunk kell arról, hogy folyamatosan minőségcélokat tűzzünk magunk elé, amelyek a termékre (fordításra) vonatkozó követelmények teljesítéséhez szükségesek, ezeknek összhangban kell lenniük a minőségpolitikánkkal is.

A szabványon belül mennyire kap „szabad kezet” egy cég ebben?
A szabvány csak iránymutató, amely segít a követelmények megértésében, a folyamatok átgondolásában. Minden cégnek a saját profiljára kell szabnia ezt a rendszert. Gondoskodni kell a felelősségi körök és hatáskörök meghatározásáról és annak közzétételéről a cégen belül.

A Multi-Lingua fordítóiroda esetében mit jelent a napi gyakorlatban az, hogy a minőségirányítási rendszer szerint működik?
Onnantól kezdve, hogy kapunk egy árajánlatkérést „beindul” a minőségirányítási rendszer szerinti munkavégzés. Meghatározott formában és adattartalommal küldjük ki az árajánlatot, amelyre egy űrlapot rendszeresítettünk. Ha megrendelés történik, akkor a minőségirányítási kézikönyv előírásai szerint elindítjuk a folyamatokat. A projektvezetők kitöltik az ehhez szükséges nyomtatványokat, majd a feladat fordítónak történő kiadása is meghatározott módon történik, amely során rögzítjük többek között a dátumot, a fájl nevét, típusát, azt, hogy mi a konkrét feladat, milyen szövegszerkesztőben készült a munka, a határidőt, valamint hogy ki és mikor adta ki a munkát. Ugyanígy a fordítótól visszaérkező fájl esetében is minden adatot és információt a szabvány szerint rögzítünk. A cél az, hogy pontosan nyomon követhető legyen minden munkafolyamat. A rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy probléma esetén nemcsak annak kijavítását írja elő, hanem megköveteli a probléma olyan alapos elemzését, amelynek következtében olyan intézkedéseket hozhatunk, amely a jövőben kizárja a hasonló hibát.  

Ehhez gondolom a munkatársaknak is el kell végezniük egy tanfolyamot.
Természetesen, minden évben tartunk oktatást az itt dolgozóknak, illetve ismétlőképzést is. Ha már az oktatásról beszélünk, nemcsak a munkafolyamatokat határozzuk meg a minőségirányítási rendszer szerint, hanem például azt is, hogy a kollégáinknak milyen képzettséggel, szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. Ez nemcsak a belső munkatársakra vonatkozik, hanem a külső fordítókra és tolmácsokra is. Az ISO-rendszer része nálunk a dolgozóinkra vonatkozó képzési terv, ennek során, ha szükséges, a beiskolázásról is gondoskodunk.

A Multi-Lingua mikor vezette be a minőségirányítási rendszert?
Az első rendszert, még 2001-ben vezettük be, akkor ezt még minőségbiztosításnak nevezték. 2005 óta dolgozunk az MSZ EN ISO 9001 szabvány különböző előírásai szerint, melyet már minőségirányítási rendszernek nevezünk. 2008-ban pedig – Magyarországon elsőként – megszereztük a MSZ EN 15038:2006 európai fordítási szabvány szerinti minősítést is.

Mit érzékel mindebből a megrendelő?
Reméljük, azt, ami mindennek a célja: minőségi szolgáltatást. Egyébként, bármilyen furcsa, még a megrendelőinkre is kiterjed a minőségirányítási rendszer, vagyis rendszeresen végzünk vevőelégedettségi felmérést. Ennek során megkérdezzük többek között, hogy hogyan volt megelégedve a munkánkkal, a minőséggel, az ügyintéző magatartásával, a kommunikációval. A válaszokat kiértékeljük, kielemezzük, és beépítjük a minőségfejlesztésbe.

Legfrissebb híreink

Újabb megdöbbentő hatása lehet a Brexitnek - erre kevesen gondolhattak

Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetésével kikerülhet az angol az Európai Unió hivatalos nyelvei közül - figyelmeztetett hétfőn Danuta Hübner, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának vezetője.

Gépek a fordítás útvesztőjében: az egyetemes megértés álma

A világ első, nyelvek közti fordításra alkalmas gépét 1954 elején mutatták be a Georgetown Egyetem és az IBM kutatói. Az azóta Georgetown-IBM kísérletként elhíresült projekt keretei közt egy „elektronikus agyat” hoztak létre, amely orosz mondatokat fordított le angolra.